Pszichológushoz fordulni a bátorság jele

Tóth Klára pszichológust tevékenységi körének kompetenciáiról, és a pszichológiai szakvélemény igényléséről kérdeztük.

Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával, a pszichológiai elsősegélynyújtás és a lelki egészségvédelem fontosságáról ejtettünk szót. Végzettségét tekintve, Ön milyen területen tevékenykedik, milyen pszichés problémákkal fordulhatnak Önhöz a páciensek?
 

Felnőttekkel foglalkozó klinikai szakpszichológus, terapeuta, mentálhigiénés szakember vagyok. Lelki egészségvédelemmel foglalkozó közösségi segítőként, a pszichológia számomra nem munka, hanem hivatás. Hivatástudatom alapját képezi a páciens lelki egészségfejlesztése, problémafókuszú megoldás, az adott probléma okának feltárása, az egyensúly visszaállítása. Az érintettek elsősorban az alábbi élethelyzetekben keresnek fel, amikor problémájukra megoldást szeretnének találni vagy fejlődni szeretnének: - szorongásos zavarok, - depressziós tünetek, - feldolgozatlan veszteségélmény, - pszichoszomatikus zavarok, - pánikbetegség, - önértékelési nehézségek, - önbizalomhiány, - személyiségfejlesztés, - párkapcsolati problémák, - szexuális diszharmónia, - pszichés meddőség, - életciklushoz kapcsolódó megingás, mint a házasságkötés, a válás, vagy éppen a munkahelyi kiégés.
 

Továbbá különböző pszichodiagnosztikai vizsgálatok, kérdőívek által komplex személyiségvizsgálatot is végzek, illetve Pszichológiai szakvélemény kiállítását Rokkantsági járadék megítélése érdekében; Pszichológiai szakvélemény kiállítását a demencia súlyossági fokának megítéléséről, Idősotthoni elhelyezés esetén.
 

Ez azt jelenti, hogy pszichológiai szakvélemény elkészítésére vagyok jogosult olyan kérdéskörben, melynek megválaszolásához kizárólag klinikai pszichológiai ismeretek szükségesek. Például betegnyugdíjazás, a fogyatékosság fokának megállapítása esetén. Ez sokaknak csak egy újabb papír, formalitás, amit be kell szerezni. Pedig azok a személyek, akik évente el kell menjenek egy pszichológushoz szakvéleményért, az állapotfelmérés által átfogóbb képet kaphatnak arról, milyen szinten állnak az adott pszichés állapot romlását vagy javulását tekintve. Csak az a szakvélemény hiteles, amely el van látva a Romániai Pszichológus Kamara által kiadott hivatalos szakmai bélyeggel.
 

Az általam alkalmazott módszerek között fontos szerepet kap a lelki egészség helyreállítása és fejlesztése, a lelki zavarok megállapítása, az okok feltárása, az „elengedés”, a múlt feloldása, a jelen megtapasztalása és a személyes jövőkép tudatos építése. Szakmai eszköztáramban szerepet kapnak a kognitív technikák is (melyek az emberek világról alkotott meggyőződéseivel, hiedelmeivel és ezek átalakításával foglalkoznak), az inspirálás, a motiváció, a probléma gyökereinek felismerése. A foglalkozások középpontjában a páciens személyisége és az azokat befolyásoló hatások állnak. Az együttműködés első szakaszában a pácienseknek elsősorban meg kell tanulniuk, hogy ne féljenek  feltárni problémájukat, sérelmüket, önmaguk árnyoldalát. A változás ugyanis lelki munkával jár, amit önmaguknak kell elvégezniük, nem a segítő szakember fogja helyettük megtenni.
 

Még mindig sokan összetévesztik a pszichológus és a pszichiáter munkaköri feladatait. Mit kell erről tudniuk a pácienseknek?
 

Sajnos a lelki orvoslásnak nincs meg a kellő becsülete. A pszichológus bölcsész diplomával rendelkező segítő , aki gyógyító munkát végez, de nem rendelkezik gyógyszerek felírásának jogával. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az orvosi meghatározástól eltérően, a pszichológiai megközelítés folyamatként kezeli a betegséget és az egészséget, a személyiség és a környezet közötti kölcsönhatás eredményeként. Nem mindenki beteg, aki pszichológushoz fordul segítségért. Mi pszichológusok sok esetben egészséges, de valamilyen lelki problémával küzdő személyt gyógyítunk. Természetesen komolyabb probléma esetén pszichiáteri, különböző szakorvosi együttműködéssel olyan pszichoszomatikus betegségek kezelésében is kivesszük a saját szakmai részünket, mint a gyomorfekély, magas vérnyomás, asztma, psoriasis, vitiligo, de az onkológiai betegek kezelésekben is és még sorolhatnám.

Hogyan lehetne segíteni, hogy a lelki egészségfejlesztés a Szatmár megyeiek életében is előkelőbb helyen szerepeljen a hétköznapi prioritások listáján?

Emil Durkheim francia szociológus munkásságának köszönhetően ma már tudjuk,  ha a társadalomban ellentét keletkezik az egyének előtt álló vágyak, igények, célok és a megvalósításukhoz szükséges egyéni lehetőségek között, tulajdonképpen ez a „megoldhatatlannak tűnő feszültség” vezet az önpusztító magatartáshoz és egyéb pszichés megbetegedésekhez, amelyek kiváltó okaihoz a szociokulturális tényezők is jelentősen hozzájárulnak. Az öngyilkossági okok hátterében elsősorban értékválság, céltalanság, nincstelenség, alkoholizmus és társkapcsolati problémák állnak. De mi is számít lelki nehézségnek? Hiszen nap mint nap embert próbáló helyzetekkel kell szembenéznünk saját magunknak, vagy a környezetünkben élőknek. Az élet velejárója, hogy az embereket kapcsolati, anyagi, erkölcsi veszteségek érik. Számos tényezőtől függ, hogyan reagálunk ezekre a nehézségekre. Az emberek nem képesek felmérni saját pszichológiai állapotukat, hiszen szubjektívek önmagukkal és a problémájukkal szemben, ebből adódóan nehezen tudnak optimális megoldást találni. Tény, hogy saját lelki egészsége érdekében mindenki saját maga tehet a legtöbbet azzal, hogy időt szán magára, társas kapcsolataira, a beszélgetésekre, a nehéz helyzetben sokat jelenthet, ha valakit támogató közösség vesz körül. Amikor azonban a bevált stratégiák, “otthoni lelki praktikák” már nem elegendőek, nem szégyen segítséget kérni. Sok pácienstől hallom a: „szégyelltem; mert nem akartam erről senkivel beszélni; majd megoldom én; majd holnap; majd...majd...majd stb.” kijelentéseket.

Az általános elvárásokkal és tévhitekkel ellentétben, mint pszichológus, jómagam sem osztogatok boldogságreceptet, nem teszek csodát, nem én oldom meg a páciensek problémáit és nem döntök helyettük. Nem adok tuti receptet, a közös munka eredménye az önmagukba való lelki, pszichés befektetés. Ilyen helyzetekben az embereknek érzelmi biztonságra van szükségük. Az a célom, hogy a páciensek saját maguk találjanak rá a problémáikra adott válaszokra. Nem áll módomban megváltoztatni a páciensek élethelyzeteit, viszont közös munkával meg tudjuk változtatni a problémát okozó élethelyzethez való viszonyulást, ami idővel felszabadítja őket a terhek nyomása alól, ennek eredményeként pedig megváltozik a magatartás is. Nem fogalmazok meg irreális célokat, a páciens nem kap tanácsot, sőt, sok kérdést kap annak érdekében, hogy a pszichológiai kezelés során felfedezze a benne rejlő erőforrásokat, majd ennek köszönhetően saját erejéből oldja meg a problémáját. Hozzásegítem, hogy átlássa azokat a viselkedésmintákat, érzések és gondolatok kavalkádját, amelyek a fennálló problémájához vezettek. Ezek által pedig olyan új gondolkodásmód elsajátításában segítem, amelyek egy eredményesebb alkalmazkodást és problémamegoldást-, egy elégedettebb életet tesznek lehetővé. A lelki munkafolyamatot követően a páciens felszabadultabbá, önállóbbá válik, elkezdi jól érezni magát a saját életében és képessé válik a felmerülő problémákat jól kezelni.

Hogyan viszonyul egy-egy páciens, amikor fejlődése érdekében szembesíteni kell őt saját hiányosságaival, félelmeivel, bátortalanságával, személyiségének olyan oldalával, amit még önmagának is nehéz beismernie?

Saját értékrendszeremből kiindulva, erkölcsi és szakmai szempontból nem tagadom meg a pácienseimtől az igazságot, hiszen ezzel saját megbízhatóságomat kérdőjelezném meg. Ennek megfelelően, a Romániai Pszichológus Kamara akkreditált tagjaként, munkámat a Pszichológus Etikai Kódex szerint végzem. Azonban a szembesítésnek, a pszichológusi szakmai őszinteségnek is vannak veszélyei. Az őszinteséget az a páciens viseli jól, akivel már egy jól felépített bizalmi kapcsolat alakult ki, akivel már el lehet fogadtatni azt az igazságot, amiről a páciens nem akar tudomást venni. Ugyan előfordul, hogy a páciens nem akar, nem tud szembenézni a realitással, ilyenkor az is előfordulhat, hogy megszakítja a pszichológiai kezelést. Jómagam annak a híve vagyok, hogy ilyen esetekben az igazságot nem szabad egyből rázúdítani a páciensre, hanem fokozatosan, mindig csak annyit felfedni, amennyit az illető el tud viselni, fel tud dolgozni. Az is előfordulhat, hogy a páciens félreértelmezi az adott üzenetet, mert még nem áll készen az igazságra. Ilyen helyzettel is találkoztam már. Természetesen mindig páciens és kontextusfüggő, hogy az igazságot, mikor fedjük fel, ebben fontos szerepe van a megfelelő időzítésnek. Minden pácienshez a saját ritmusának és realitásának megfelelően kell viszonyulni. Ugyanakkor ennek a kérdésnek egy másik aspektusáról is érdemes lenne beszélni: olykor miért füllent, miért hallgat el bizonyos dolgokat a páciens a pszichológiai kezelés ideje alatt? Érdemes ezen is elgondolkodni.

A páciensek többnyire szeretnének biztos megoldásokat hallani a pszichológustól, de ahogyan említette, Ön sem osztogatsz boldogságreceptet, és nem dönt helyettük. Mégis sokan szeretik a gyakorlatias javaslatokat.

Ez így van, sokan szeretnének javaslatokat, ajánlásokat hallani, kapni, természetesen most nem a közhelyekre gondolok. Valóban, saját élettapasztalataim és a páciensekkel folytatott kezelések tapasztalatai alapján  tudok néhány „általánosnak vélt  igazságot ajánlani”. Az emberek többsége állandóságra törekszik, és fél a változástól. Ha elfogadják, hogy állandó változásban élnek, életük tanulás, tapasztalatszerzés, fejlődés, éppen ettől a változástól léphet életükbe egy új esély. Ha szembe jön velük egy új esély, lehetőség, legyenek bátrak és kockáztassanak. Ugyanakkor ahhoz, hogy egy új dolog szülessen meg az életükben, előtte valaminek véget kell érnie, valamit le kell zárni. Békéljenek meg a múlttal és tanuljanak a múltban elkövetett hibáikból, közben pedig vizsgálják felül saját gondolati csapdáikat. Életük folyamán fejlesszék önmagukat, hosszú távon az egyik legjobb befektetés, ha megismerik önmagukat. Egy nehézséget okozó élethelyzetben nehéz feladatnak tűnik örülni az akadályoknak. Valójában, ha saját életére mindenki kivetíti ezt a kérdést, átláthatja, hogy az akadályok, problémák értünk történnek, nem pedig ellenünk; még akkor is, ha az adott probléma közepette ez nem tisztán átlátható. Vannak élethelyzetek, amikor valamiért a legnagyobb nehézségek árán is küzdenünk kell, de el kell fogadnunk azokat a helyzeteket is, amikor bele kell nyugodnunk és el kell fogadnunk valamit.

Fogadják el a saját érzéseiket és gondolataikat, a pozitívakat és a negatívakat egyaránt, majd tanulják meg kezelni őket. Lássuk be, hogy néha saját gondolataink juttatnak bennünket padlóra, lássuk be hol hibáztunk, hol van a saját felelősségünk, miért mulasztottunk el dolgokat. Ne cipeljék magukkal a szükségtelen, már túlélt terheket. Amikor valaki távozni akar az életükből, fogadják el, az elengedés az egyik legnehezebb lecke az életben, amit nem tanítanak az iskolában. Ezt saját fájdalmas tapasztalataink által kell megtanulnunk az élet iskolájában. Ismerjék meg a gyengeségeiket, de fejlesszék tovább a képességeiket. Tanulják meg, hogy „a ma, az adott nap mindig a legkülönlegesebb, nem a holnap, nem a majd”, mert lehet már nem lesz alkalom a „majdra”, az elszalasztott lehetőségekre. Végül, de nem utolsó sorban, minden nap tegyenek valamit saját testi, lelki, szellemi egészségük érdekében.

A szakrendelésre előjegyzések, hétköznaponként 8:00 és 17:00 óra között az alábbi elérhetőségeken igényelhetők:
Telefon: 0751-645-619
E-mail:  info@klarity.ro